GMP
Dr. Gósy Mária- GMP-Diagnosztika
A beszédfeldolgozás négy fő szinten valósul meg:
- Az első a hallás, amelynek során hallószervünk a hangingereket érzékeli, felerősíti és továbbítja az agyi hallókéregbe, ahol a végső feldolgozás megtörténik (FENT 2007)
- Erre épül a beszédhangok azonosításáért felelős beszédészlelés
- A beszédmegértés során szemantikai és szintaktikai elemzéseket végzünk
- A legfelső pedig az értelmezés vagy asszociációk szintje, ahol a feldolgozott információkat összekapcsoljuk a már meglévő ismereteinkkel (GÓSY 2005)
A módszert Dr. Gósy Mária fejlesztette ki. Ezzel az eljárással a gyermek beszédészlelési és beszédmegértési folyamatainak működése vizsgálható.
A beszédhangok felismerése magasabb szintű idegtevékenységet igényel minden más akusztikai jelenség feldolgozásánál (GÓSY–HORVÁTH 2007).
Ez magyarázza azt, hogy sok olyan gyermek beszédhallása elmaradást mutat, akiket a klinikai hallásvizsgálaton ép hallónak mértek.
Az ép hallás önmagában nem jelenti azt, hogy a gyermek képes lesz a komplex beszédjel feldolgozására, a beszédhangok azonosítására.
A beszédpercepciós zavarok felismerése sokszor, majdnem mindig nehézséget okoz. Főleg a kisebb zavarok rejtve maradnak, a működés zavartalannak tűnik, mert nagy a kompenzációs lehetőség, továbbá, ha a zavar tünetei meg is jelennek, azt a környezet könnyen félreértelmezheti, sokszor a kompenzálási stratégia következtében. (Gósy 1995:7)
A beszédhallás vizsgálata (GMP1): A beszédhallás épségének vizsgálata. A két fül külön-külön tesztje fülhallgató segítségével, hogy a gyermeknél mindkét oldalon ép-e a beszédjelek továbbítása. Ennek az eszköze a GOH beszédhallást szűrő készülék.
pl.: GMP 5, GMP 10, – altesztek életkortól elmaradt eredményei utalhatnak olvasási zavarra (diszlexia)
GMP 17 – a helyesírás problémájára utal
A GMP vizsgálati módszer angol és német nyelvre is adaptálva lett.